Lipócia múltja és arca

Lipócia múltja és arca


Kevés budapesti városrésznek van olyan sajátos hangulata, mint Újlipótvárosnak. A helyiek gyakran csak „Lipóciának” nevezik, mintha egy külön kis ország lenne a főváros szívében. A Duna-part, a kávéházak, a fasorok és a jellegzetes bérházak együtt olyan atmoszférát teremtenek, amelyet Budapest más részein nehéz megtalálni.

Pedig kétszáz évvel ezelőtt még egészen más kép fogadta volna az ide érkezőt.

A 19. század elején a mai Újlipótváros helyén nagyrészt beépítetlen területek húzódtak. Ez volt Pest egyik külső határvidéke, ahol a városi élet még alig hagyott nyomot. A fordulatot az iparosodás hozta el: a fejlődő főváros egyre nagyobb területeket vont be a gazdasági vérkeringésébe, és hamarosan ezen a környéken is gyárak, műhelyek és munkástelepek jelentek meg.

A mai Vígszínház környékén egykor a Suhajda-szegénytelep állt. Tulajdonosa, Suhajda úr egyszerű lakásokat alakított ki a munkások számára. Nem messze innen azonban már egy másik világ épült. A Nagykörút mentén elegáns bérházak emelkedtek, amelyek fokozatosan kiszorították az ipari létesítményeket. A kétféle fejlődés találkozásából született meg az a városkép, amelyet ma is Újlipótvároshoz kötünk.


Újlipótváros, Hegedűs Gyula utca 13. Forrás: wikimedia commons


A környék fejlődésének egyik fontos állomása volt 1896, amikor megnyitotta kapuit a Vígszínház. Ugyanebben az időszakban a Váci út mentén egymást érték a gépgyárak, és különféle ipari üzemek. Itt működött a Magyar Villamossági Rt. telepe, több jelentős malom, valamint a Pannónia utcai Gyapjúmosó gyár is, amely egészen az 1970-es évekig meghatározó része maradt a környéknek.

1911-ben új fejezet kezdődött a városrész történetében. Ekkor épültek fel a Pozsonyi út nyugati oldalán a híres Palatinus-házak. Nevüket arról a területről kapták, amelyet a nádori család a Margitszigetért cserébe kapott. A nagyszabású bérházépítések azonban csak az 1920-as évek végén gyorsultak fel igazán, amikor Újlipótváros fokozatosan a fővárosi középosztály egyik kedvelt lakóhelyévé vált.

 

Palatinus-házak. Forrás: wikimedia commons


A városrész hamar vonzani kezdte az értelmiséget. Tanárok, orvosok, ügyvédek, tudósok és művészek költöztek ide, akik sajátos szellemi légkört teremtettek. Generációk nőttek fel ezek között az utcák között, amelyek máig őrzik a két világháború közötti Budapest hangulatát.

Ebben az időszakban épült fel a Népház is, amely egyszerre töltött be szociális, kulturális és közösségi szerepet. Munkásszállóként működött, helyet adott különféle rendezvényeknek, műhelyeiben pedig munkalehetőséget biztosított a rászorulóknak. Könyvtára különösen fontos volt, hiszen Budapest első közkönyvtáraként tartják számon.

A két világháború között sok zsidó család választotta új otthonául Újlipótvárost. A második világháború éveiben a városrész több épülete úgynevezett védett házként működött. Ezekben a házakban ezrek találtak menedéket a külföldi követségek és konzulátusok oltalma alatt.

A városrész történetének e fejezetéhez olyan embermentők neve kapcsolódik, mint Raoul Wallenberg svéd diplomata, Carl Lutz svájci konzul vagy Giorgio Perlasca, aki spanyol diplomatának adta ki magát, hogy életeket menthessen.

 

Kilátás a Palatinus-házakra. Forrás: wikimedia commons


Napjainkban Újlipótváros egyszerre őrzi múltját és mutat a jövő felé. Déli részén ma is a jellegzetes, öt-hat emeletes bérházak uralják az utcaképet, míg északabbra lakótelepek és újabb építésű lakóparkok váltják egymást. A Vígszínház, a Pozsonyi út, a Duna-part és a Szent István park továbbra is a városrész meghatározó pontjai.

Újlipótváros nem csupán épületekből áll. Egy sajátos életérzés, amelyet generációk formáltak. Olyan hely, ahol a történelem, a kultúra és a mindennapi élet különleges módon fonódik össze. Talán ezért érzik sokan úgy, hogy Lipócia valóban egy kicsit külön világ Budapest térképén.


Forrás:

wikipedia

Felső kép: wikimedia commons

Tetszett a cikk?

 

 

 

 

 

 

Városi Magazin cikkajánló

Angyalföld, Újlipótváros és a többi - Budapest egyik legsokszínűbb kerülete
Helyi kalauz, Helyi látnivalók
A kerület különlegessége nem csupán a múltjában rejlik, hanem abban, hogy három különböző világ találkozik itt.
Iparból pezsgő városrész
Történetek, Régi emlékek
Angyalföld átalakulásának története.
Tóparti nyugalom és gyerekparadicsom Angyalföldön
Programajánló, Családi és gyerekprogramok
Angyalföld modern zöld oázisa, ahol egész évben élmény vár.
5 mennyei édesség, amely sütés nélkül is elkészíthető
Receptek, Édességek / Sütemények
Ha nincs kedved sütni: 5 édesség, amit imádni fog a család.
Főszerepben: az édesburgonya
Életmód, Egészség, szépség
Változatos felhasználhatósága és kedvező tápanyagtartalma miatt sokan a mindennapi étkezés részévé tették.
Kassák Múzeum
Programajánló, Családi és gyerekprogramok
Avantgárd kincsek Angyalföld szomszédságában.
Ünnepel a 13. kerület
Programajánló, Közösségi programok
A 13. kerület születésnapját 2026. május 29-31-ig rendezik meg a Béke téren.
Rózsák, sétányok és évszakok – a Szent István Park virágzó világa
Helyi kalauz, Helyi élmények
Tavasszal krókuszok, nárciszok és tulipánok nyílnak, nyáron pedig színes egynyári virágok illatoztatják a parkot.
Dagály Termálfürdő
Programajánló, Sportesemények
Egész évben élvezhető gyógyító oázis Angyalföldön - a városi pihenés és feltöltődés szigete.

További cikkek »